Nagy hibát követnénk el, ha egy számunkra fontos versenyre való eredményes felkészülés előtt az előző megmérettetésünkből nem szűrnénk le minél több tapasztalatot. Készítsük el a mérleget minél előbb, hogy az élmények ne veszítsenek frissességükből. Az alábbiakban bemutatom, hogy egy ironman versenyt milyen szempontok alapján érdemes elemezni és milyen következtetéseket vonható le belőle.
Közvetlen verseny-előkészületek:
Időben érkeztünk a verseny színhelyére? Volt elegendő idő a bedepózásra és a felszerelések utolsó ellenőrzésére? Mennyit idő jutott a bemelegítésre? (Megesett már, hogy időben ott voltam a start színhelyén, de néhány régen látott ismerőssel való csevegés miatt a bemelegítésre nem sok idő jutott. Tanulság: beszélgetni ráérünk a verseny után is.)
3800 m úszás:
Jól helyezkedtünk a start előtt? Sikerült optimális „lábvizet” találni? Könnyedén ment-e az úszás? Sikerült a tervezett időn belül partot érni? (Megpróbáltam azokhoz közel állni a rajtnál, akikkel egy korábbi versenyen együtt jöttem ki a vízből. Mégsem sikerült egy jó lábvízen megragadni, valószínűleg azért, mert az utolsó hónapban a bringa és a futás miatt kissé hanyagoltam az úszást. Így az első 3-400 méter lendületesebb iramához nem volt megfelelő gyorsasági állóképességem. A másik probléma ott volt, hogy előzőleg neoprénben úsztunk, ami akkor magamfajta „nyeletlen balta” számára nagy előnyt jelentett. Bár a tervezett 57-58 perces időtől két perccel elmaradtam, elég frissen értem partot. Tanulság: az intenzívebb úszásokat nem szabad mellőznöm az utolsó hetekben sem. Vagy be kellene rendesen melegíteni!)
180 km kerékpározás:
Tudtuk-e tartani a megfelelő pedálfordulatot, illetve a pulzuszónánk határait? Sikerült a tervezett átlagsebességet produkálni? Közel egyenletes volt-e a teljesítményünk? Voltak-e technikai problémáink? (A pulzusmérő előnyeit itt lehet maximálisan kihasználni! Az órában lévő, a pulzusra, a pedálfordulatra és a sebességre vonatkozó adatokat interface segítségével számítógépre vihetjük, grafikusan megjeleníthetjük és elemezhetjük. Az első és a második szakaszban az átlagpulzusom 140 illetve 134 volt. Az átlag-pedálfordulat 102 illetve 92, az átlagsebesség 37,5 illetve 36,2 km/h volt. A tervezett 144-es felső pulzushatárt csak nagyon ritkán és rövid időre törtem át. Kerékpárom gripshift váltója néha rakoncátlankodott, de kitartott a verseny végéig. Tanulságok: Sikerült a kerékpározás alatt döntő mértékben (87,2 %) a tervezett pulzus-zónában vagy az alatt, tehát aerob körülmények között maradnom. Ezt támasztja alá, hogy a teljes bringa-táv átlagpulzusa 137 volt. Ami fő: az átlagsebesség is megfelelő volt, vagyis a bringa tervezett összideje (5 órán belül) a terv szerint alakult. A pedálfordulat - az edzéseken begyakoroltaknak megfelelően -kezdetben magasabb (105-107), a táv vége felé alacsonyabb (80-90) volt. A jövőben csak tökéletes sebességváltóval szabad versenyezni!)
42,2 km futás:
Sikerült a tervezett intenzitás-zónában futni? A tervezett időt teljesítettük-e? Helyezésünk az elvárhatónak megfelelően alakult? Voltak-e elkerülhető hibák? (A tervezett pulzust - 134-144 között - csak a táv feléig tudtam tartani. Ekkor gyomor problémák miatt 1 percre meg kellett állnom. Innen kezdve már nem tudtam az energiapótlást biztosítani, így a futás irama, ennek megfelelően a pulzusszám a tervezett alá csökkent. Ennek, illetve az extrém, 40 fokos hőségnek tulajdonítható, hogy a várt 3:20-on belüli időtől elmaradtam. Valószínűsíthető, hogy ha a futótáv második felét nem a tervezett pulzus-zóna alatt teljesítettem volna, akkor az idő-célkitűzés megvalósítható lett volna. Tanulság: a nagy igazság - miszerint minden triatlon verseny, de különösen az ironman a futással kezdődik, most is beigazolódott. Csak a nálam lényegesen jobb futók értek be előttem a célba. Az elért helyezésem a realitásokat tükrözi. A futás elején - véletlenül - teleöntöttem a cipőmet vízzel, ami kb. két órán át nagyon zavart.)
Energia-és folyadék-pótlás, frissítés:
Sikerült a dehidratációt elkerülni? Megfelelő volt a felhasznált energia visszapótlása? Voltak emésztéssel kapcsolatos problémák? Sikerült alkalmazkodni a külső körülményekhez? (A folyadékfeltöltést - mivel nagy meleg volt várható - már az úszás előtt elkezdtem kb. fél liter tea és ugyanannyi víz elkortyolgatásával. A kerékpározásra - megfogadva Kropkó Peti tanácsát - felszereltem egy szívószálas kormány-kulacsot, s így a szokásosnál komfortosabban, és ezért talán gyakrabban ittam. Összesen kb. 6 liter folyadékot - víz, tea, Redshot - fogyasztottam az öt óra alatt. A kajálást - ami mindig az „achilles-sarkam” volt - rögtön a bringa elején, fél liter komplex táplálék kiegészítő bevitelével kezdtem; ez optimális arányban tartalmazott fehérjét, szénhidrátot és zsírt, valamint ásványi anyagokat. Később 3 banánt és 2 szelet csokit sikerült még magamba diktálni. A futás során már csak görögdinnye ment le a torkomon. Sajnos kb. 20 km-nél egy kiadós rókázással elég sok folyadékot és tápanyagot vesztettem, amiket már képtelen voltam a továbbiakban pótolni. A gyilkosan tűző napsugarak ellen bringán rövidujjas trikóval, futásnál fehér vászon sapkával védekeztem, ezeket állandóan vízzel is locsoltam. Tanulság: a dehidratációt a kegyetlen hőség ellenére is sikerült elkerülnöm, mivel a pulzusom nem emelkedett indokolatlanul magasra, és a futásnál egy pisi-szünetet is be kellett iktatnom. Az energia-pótlást viszont ezúttal sem sikerült jól megoldani, mivel emésztési problémáim voltak. Emiatt a verseny vége felé sem a pulzusomat, sem az iramomat nem tudtam a tervezett szinten tartani. A bőröm és a rajtam lévő textíliák állandó nedvesen tartásával viszonylag sikeresen küzdöttem meg a nagy meleggel.)
