Esemény: X2S-HostLogic Terepduatlon Döntő - Egyetemi és Főiskolás OB
| Idő: | 2007. október 6., 11:30 - 2007. október 6., 0:00 |
| Naptár: | Duatlon verseny |
| Helyszín: | Piliscsaba |
| Leírás: |
Versenykiírás: www.3x2s.hu/dev/index.php?option=com_content&task=view&id=181&Itemid=150 Eredmények: http://www.3x2s.hu/dev/index.php?option=com_content&task=view&id=1064&Itemid=98 Gyermek futam (1/2,1/0,5): Rövid táv (6 km 260 m szint / 11 km 340 m szint / 3 km 130 m szint): Egyetemi és Főiskolás Magyar Bajnokság rövid táv (6/11/3): Terepduatlon X2S Döntő (12 km 520 m szint / 33 km 1020 m szint / 6 km 260 m szint) - egyéni: Terepduatlon Egyetemi és Főiskolás Magyar Bajnokság (12/33/6) - egyéni: Terepduatlon X2S Döntő (12 km 520 m szint / 33 km 1020 m szint / 6 km 260 m szint) - váltó: Terepduatlon Egyetemi és Főiskolás Magyar Bajnokság (12/33/6) - váltó: Képek: kepek/main.php?g2_itemId=4480 Beszámolók: Nem is tudom hol kezdjem, itt most minden összejött, mondjuk nagyon nagy szerencsém is volt, ami másoknak nem.
Utolsó nagy versenyem az idei szezonban, szóval nagyon jót akartam menni. Előjelek nem alakultak valami jól, már egy hónapja szenvedek a bal térdemmel, de idáig ki akartam húzni. A verseny hetét megelőző csütörtökön még futottam egy hosszú szinteset a Gellért-hegyen, aminek következménye az lett, hogy péntek reggel nem bírtam behajlítani fájdalom nélkül a bal lábam. Nem vagyok egy gyógyszerszedő, de most muszáj volt gyulladáscsökkentőt szednem egy héten át, és krémeznem a térdem. Ráadásul a rajtlista is elég illusztris volt, keményebb mezőnyt sejtetett, mint ami Visegrádon volt.
Előző szombaton elmentem a X2S-esekkel pályabejárásra, ami, mint kiderült nagyon hasznos volt. Mentem velük egy kört a monti pályán (11 kili, 330 m szint), szépen lazán, olyan memori tempó volt, utána mentem még egyet, hogy tényleg minden kanyart, emelkedőt, lejtőt kéregből teljesítsek, aztán mentem még egyet versenytempóban. Így is megviselt, ebből már tudtam, hogy a montis rész döntő lesz a versenyen.
Verseny. Előtte minden előkészület flottul ment, gazdag startcsomag, gördülékeny nevezés, megnyitó himnusszal, mivel egyetemi országos bajnokság is, depózás, aztán bemelegítés, majd visszaszámlálás. Rajt! A váltók emberei szinte kilőttek, utánuk Sipiczki Csabi, Maróti Vili duó, aztán nyugodtan mondhatom az esélyesek vip klikkje, Ziskó Balázs, Medgyes Gábor, Mester Bálint. Aztán valahol kicsit leszakadva jöttem én. Szokásos taktikával első futást az elejéhez közel túlélni, de ésszel, montin feljönni az elejére, majd az utolsó futáson még rátenni. A futás nagyon kemény volt 12 km 520 szinttel, csak jelzésként az első váltók sem tudták 1 órán belül teljesíteni! Nagyon sok meredek mászás volt, szinte csak vádliból lehetett futni rajtuk, ami bringán visszaütött.
10. hely környékén fejeztem be a futást. Depózás, aztán nyomás a bringapályára. Itt jött az első meglepi közvetlenül az első mászáson görcsbe állt a bal vádlim, aztán a jobb. Nyújtás, óvatos pörgetés, sok-sok folyadék, és jobb a helyzet, végre tudok tempót menni, sorra érem utol az embereket. Egy viszonylag hosszú mászáson meglátom Hp-t, biztat, hogy nagyon jó tempóban jövök, kevesen vannak előttem, akik így másznak fel. Na ettől szárnyakat kapok. 2. kör elején utolérem Maróti Vilit, kezdem elhinni, hogy sikeres lehet ez a verseny, de egy xterra versenyen bármi megtörténhet, és könnyen visszacsúszik az ember (pl. osztrák world tour nekem). Ezután jön Dezső Sanyi, de itt megint elkezdek görcsölni, de elmúlik, ahogy könnyebb pörgetésre váltok. 3. kör elején már érzem, hogy sok, már most fáradok, utolsó monti kör, ezt még meg kell nyomni, hogy a futásra minél nagyobb előnnyel menjek ki. Meglepetésemre utolérem Sipit, nem igazán tud beállni. A kör vége felé, látom, hogy Bálintnak láncszakadása van, gondolkodom, hogy megálljak-e, de szerszámom nincs hozzá, ráadásul egyik csapattársa segít neki, úgyhogy továbbhajtok. Beérek, szpíker Kremi mondja, hogy 4. helyen vagyok, és hogy nagyon jót bringáztam. Szerencsére a technika ördöge elkerült, újból depózás, de most a cipőcserénél már inkább leülök, az a pár másodperc pihi nagyon sokat segít.
Nagyon nehezen indulok el, a lábaim nem akarják felvenni a futómozgást, közben pozitív szuggeszió. Túljutok a legnehezebb részen, jön egy hosszú lejtős szakasz, aminek a végén egy kis ösvényre kell letérni. Itt kapom az infót, hogy egy percre van előttem a harmadik, és jól beláthatóan nincs mögöttem senki. Meglehet a harmadik hely!!! Gondoltam Spilák Tomi lesz akit utol lehet érni, mert eddig mindig az utolsó futáson hagytam le, de meglepetésre Ziskó az, akit meglátok (Ausztriában megnyerte az age group-ot, szóval mehetne hawaii-ra!) Szenved, bringán egy előzésnél elesett, és olyan szerencsétlenül verte be lábfejét, és alig bír vele futni, de küzd nem adja fel. Innentől egyre gyakrabban villan be a befutó, kezdek eufórikus állapotba kerülni, csak tartani a harmadik helyet, mert valószínűleg Sipi, Dezső Sanyi robogva jönnek fel, de már nincs hova. Visszaérek a campus területére, szól a Neo-tól az Aiiaiiiyo, ennél jobb befutó zene nincs is. Nagyon happy vagyok, sokan odajönnek gratulálnak, azt hiszem tényleg nagyot mentem. Ráadásul az egyetemi váltónk (Dorner Laci, Molnár Bálint) is 3. lett abszolútban, egyetemi bajnokságban szintén második. Nekem még összejött a korcsoportos 1. hely is. Ilyen versenyem sem volt még, hogy egy versennyel a dobogó mindhárom fokán állok.
Azért azt még elmondanám, hogy nálam erősebb versenyzők indultak, csak volt aki balszerencsés volt (esés, technikai gondok), volt aki szimplán eltaktikázta magát, nekem pedig minden összejött. Zsolt |
