Zánkai gólyatriatlon
A klub három edzőjével – Mórocza Nórával, Kis Gyulával, Szabó Gáborral – és Őszi Krisztiánnal indultam a Balaton partjára, ahol a biciklivel érkező Székely család is csatlakozott hozzánk, tíz fősre duzzasztva Polythlonos különítményünket. A triatlon mellett a harcművészetek, a kosárlabda, a röplabda és a tenisz izgalmaiba is belekóstolhattak az érdeklődők, miközben edzők és sportszervezők igazították el őket az ELTE első pillantásra bizony nehezen áttekinthető sportéletében.
Az a néhány tucatnyi elsős, aki vállalkozott alkalmi minitriatlon-pályánk kipróbálására, az úszás mellett a vízben futás nehézségeit is megtapasztalhatta, emellett betekintést nyerhetett a forgalmas biciklipálya és a mezítláb futás kihívásaiba is. És ami még fontosabb: minden résztvevő belülről élhette át, milyen is végigcsinálni egy triatlon versenyt, akár egyedül, akár egy váltó tagjaként. A kiváló egyéni teljesítmények mellett az önfeláldozás és az egymásért küzdés szép példáit is megcsodálhatta a szervezők maroknyi csapata, és a váratlan látványosság köré gyűlő fürdőzők tömege.
A pályacsúcsot a 7-es őrs váltója állította fel, és ugyanezen csapatból került ki a legtöbb vállalkozó szellemű triatlonista is. Jócskán rászolgáltak tehát a Polythlon ajándékára, mely – gólyatáborról lévén szó – nem is lehetett más, mint egy hamisítatlan BEAC-os itóka (a recept szigorúan titkos). Gratulálunk nekik és mindenkinek, aki ezen a napon nálunk úszott, futott vagy kerékpározott. Egyben felhívjuk a bölcsész gólyák figyelmét, hogy amint befutott Pestre a gólyavonat, már lehet is csatlakozni hozzánk. Akár csapatostul is!
Teczár Szilárd
