12. Polythlon Hírlevél - 2007. július 12.
1. Beszámolók
Június 30. vasárnap: X2S, Visegrád
Verőfényes vasárnap reggelre virradtunk, s míg a többiek kiautóztak, én stílszerűen – na meg főleg edzésképp – kitekertem Visegrádra (oda-vissza 93 km, ami persze csak halovány árnyéka annak a megpróbáltatásnak, ami a versenyzőkre várt). Az ELTE-Polythlon Horváth Ákos vezetésével rendezőséget vállalt, összesen 8-an voltunk: Ákos, barátnője Gabi, Ditte, Gellért, Benedek, Kolos, és Szabó Gábor (aki mindig megnyeri az 5vös 5km-t). Lényegében nem tudtuk, mi a teendőnk, de aztán ez is megoldódott, és Ákos kisebb bakijától eltekintve (az első helyen érkező külföldit „kicsit” elirányította, aki azért megkapta a megosztott aranyat) hibátlanul vizsgáztunk. A fiúk külön is kitettek magukért, mert nem csak 4-5 órán keresztül irányították a versenyzőket a tűző napon, de feltalálva magukat, nyitottak egy mindenki számára egyenlő esélyű extra frissítő-állomást.
A mi helyünk ugyanis a Fellegvár felé vezető elágazásnál volt, ahol irdatlan lépcsőket kellett megmászni, a hosszabb távon futóknak („érdeklődőbbek”) kétszer is. A fiúk a lépcső tetejénél adtak útbaigazítást, s mikor az egyik legelső delikvens (éppen Horváth Zsolt volt) némi vizre áhitozott, nem csak neki adtak, de folyamatosan horták fel a vizet, és minden egyes futót (tkp. „mászót”) megkínáltak. Sok-sok dícséretet bezsebeltek ezért, mindenki díjazta fegyelmezettségüket és önzetlen segítségüket. Mi is köszönjük!
De vissza a versenyzőkhöz: 1,5 km úszás két körben a jeges Duna-öbölben, hosszú futás a depóig, 2x21 km hegyi kerékpározás néhol sárdagasztó terepen, majd 13 km futás, közben kétszer megnézve közelről a Fellegvárat. A Polythlonból hárman is teljesítették ezt az embert próbáló távot, s közülük Zsolt nem csak az abszolút 5. helyet szerezte meg, de korosztályában aranyérmet vehetett át!!
Márk és Balázs is kiválóan szerepeltek, pedig terepen – ha jól tudom – jóval kevesebb gyakorlatuk van. Balázsnak még arra is maradt energiája, hogy közel 5 óra (!) folyamatos versenyzés után igazán látványosan – az égnek és az anyaföldnek egyaránt megköszönve – érkezzen a célkapuba. Márk pedig (aki nélkül úgy néz ki idén nincs tiratlon-verseny az országban) ezt a hétvégét is „könnyedén” abszolválta – ha egyszer több ideje lesz futó- és kerékpár-edzésekre is, nehéz lesz az úszás után utólérni. Rajtuk kívül még a Polythlon alapításában segédkező Drommer Gyula is elindult, igaz csak féltávon (lite) és váltótagként (8km futás), de így is remek felkészülés az ironman irányába.
Íme az eredmények és alant Zsolt beszámolója:
X2S (1500/42/13) - egyéni
- Horváth Zsolt 3:40:18 (absz. 5. hely, felnőtt2 1. hely)
- Bérdi Márk 4:46:12 (35. hely)
- Ferenczi Balázs 4:52:39 (41. hely)
X2S lite (750/21/8) - váltó
- „Elsőkből lesznek az uccsók” (Sikter Zsuzsanna, Kremmer Zoltán, Drommer Gyula) 2:41:35 (4. hely – nomen est omen)
diespiter
Engem még tavaly fogott meg az Xterra és akkor sokat készültem a visegrádi versenyre, csak akkor futás közben kiment a bokám, ráadásul kétszer, így nem tudtam azt nyújtani, amit szerettem volna.
Idén is készültem, de nem annyit, amennyit kellett volna. Gondolok itt a rendkívül kevés úszásra. Ettől tartottam, mert hát 1500 m úszás nem kevés, ráadásul a Dunában, ami egy pöttyet hideg... Azért a héten úsztam egy felmérőt, hogy megnézzem, mennyire vagyok puding, hát gyorsabb nem lettem, de lassabb sem, ami jó, hogy így edzés nélkül ment a tavalyi szint.
Race. Megérkezés Visegrádra, nevezés, készülődés, majdnem lecsúszom a depózás végét. Aztán gyaloglás, méghozzá sokat, messze az úszás a depótól, ráadásul apró köves, füves, szúrós részen kell majd visszafutni, ez már nem tetszik. Rajt előtt még váltok pár szót Koller „Killer” Szilárddal, látja, hogy nincs neoprén, mondja: „ez neked fájni fog”. Sípszó és elkezdődik, mint a Baywatchban, robogunk be a vízbe, nagy a tolongás, rugjuk, ütjük egymást, érzem, hogy belefagyok a vízbe, aztán egy idő után minden letisztul, már nem fáj és már gyomorszájast sem kapok, innentől oké. Gyorsan lemegy a kör, ki a partra, fel a lépcsőn, Hédi fotoz, futás, másik oldalon le a lépcsőn, bevágódok újra a vízbe, jöhet a második. Haladok próbálok nem cikk-cakkban úszni látom magam előtt Dobai Zolit és Szilárdot, de nem közelednek. Vége a másodiknak, ki a partra, keresem a paucsom, mert én mezitláb nem futok végig ezen, szét vágja a lábam még valami, Utólag jobb lett volna futócipőt kivinni, de majd jövőre...
Depózást elbénázom, a vizes triatlonos kezes-lábasra nem megy fel könnyen a mez, majd irány a monti pálya. Nehezen megy az eleje, de ahogy beérünk terepre és jön egy saras hosszú mászás, egyre könnyebb, itt előzgetem az emberkéket. Először Hédit érem utol, ekkor realizálódik bennem, hogy az úszásom nem volt fényes, majd Márk cimbim próbál beállni mögém, nem sokáig bírja. A pálya jó, lendületes, élvezem minden kilométerét. Mondogatom magamnak, hogy csak okosan, még ott lesz a futás, gyakran frissítek. A második körben a Salamon toronynál belefutok egy olasz csoportba, veszik a lapot, bíztatnak, de úgy, mint a Giron szokás, körülállnak és nyomják, forza-forza! Kicsit már fáradok, a koncentrálás nem megy úgy, egy helyen nagyon odaütöm a hátsót, ki is pattan egy küllő a crossride-ból, úgy érzem defektem van, de nem csak a kerék vett fel fura formát. Beérek, újra depózás, ez már jóval gyorsabb, majd elindulok a futásra. Szpíker, Kremi megjegyzi, milyen jól mozgok, ekkor még könnyedén megy a futás, 200 méter után már nem. Abszolút frissen vannak bennem a tavalyi emlékek a futásról, tudom mi vár rám, mely részeket kell megnyomni, hol lehet majd lazítani. Elérek a fellegvár tövéhez, és ugyanolyan lendülettel, ahogy a Gellért-hegyi futásokon szoktam nyomom a lépcsőket, de a lendület hamar elfogy. Közben Mózes és a srácok drukkolnak, én meg csak fájdalmas arcot tudok vágni az egészhez, Felérek, jön a lejtő, na itt figyelni, mert úgy járok, mint tavaly, akkor az nekem fájni fog, nem kicsit, hanem nagyon. Leérek, át a városon és kezdődik az újabb mászás, itt elején megjegyzik, hogy „jé má itt vagy!”. Meglátok magam előtt valakit, ez újra enerdszível tölt el, utolérem, ránézek, el van már készülve, nyomom tovább. Fenn Kriszta biztat, gazella Zsoltnak hív, ettől aztán próbálom a lejtőt megnyomni, a végén meglátom Dobai Zolit magam előtt, ezt a pillanatot korábbra vártam. Már csak 2 kilométer a célig, na most kell mindent beleadni, futok át a városan egyszer csak beterelnek egy patakmederbe, ez nagyon tetszik, csak kár hogy a vége iszapos dzsuva. Végén már csak a töltésen kell végig futni és már bent is vagyok. Gyorsan megtámadom a frissítős asztalt, nagyon elfáradtam, sokat kivett ez most belőlem. Itt tudom meg, hogy 5. vagyok abszolútban, megy a számolgatás, ki hány éves aki előttem beért, jé akkor ez nekem első hely a korcsoportban. Happy vagyok!
Annyit azért még elmondanék, hogy ez a verseny jóval hosszabb, mint egy hagyományos Xterra, ahol a győztes idő ritkán van 2 és fél órán kívül, na itt még hozzá kellett adni plussz egy órát. A verseny nekem nagyon tetszett, leszámítva a távolságot a depó és az úszás között, és a kicsit értelmetlen futópályát. Jövőre újra, addig is, a többi futamra is megyek, ráadásul az októberi döntő jobban fekszik majd, mert az duatlon. Forza-Forza!
Zsolt
Július 7. szombat: Sprint OB-k és Középtávú OB /fél-ironman/, Kisköre
A Polythlon csapata 11 vállalkozó szellemű sporttársból állt - akik mesébe illő akadályok - pl. kevés úszás-edzés lehetőség, lerobbant autó, levonatozás átszállással bicajjal stb. - leküzdése árán is mindenáron elindultak a verseny valamelyik futamán, többen életükben először ezen a távon, vagy akár triatlon versenyen: Ács Viktor, Bérdi Márk, Dorner László, Ferenczi Balázs, Juhász Hajnalka, Kocsonya András, Preznánszky-Szabó Ditte, Székely Benedek, Székely Gellért, Székely Kolos és Székely Mózes. További hárman szerettek volna eljönni, de családi programok közbeszóltak.
A pálya majdnem teljesen sík. A hely gyönyörű, csöndes, forgalom alig van. A gáton futás idéntől frissen aszfaltozott úton indul, bicikliúton folytatódik, majd felvisz az Erőmű hídjára. Talán szokatlan, hogy a tótól a töltésen felszaladva viszonylag hosszan kell futni mezítláb a depóig, ami a strandon kívüli parkolóban kapott helyet. A hűvös időjárásra való tekintettel érdemes volt neoprént beszerezni (a tó 20,3 fokos volt!), de a viharos szél ellen nincs érdemi ajánlat. Sajnos jövőbelátó volt az étkezésre figyelmeztetés, ugyanis a szervezők-rendezők a középtávon egyáltalán nem gondoskodtak az ilyenkor szokásos táplálásról: a 80 kilis kerékpártávon kizárólag vizet adtak – ez aztán az állóképesség-próba! -:(
Az eredmények, de főként a teljesítés remélem mindenkit kárpótolt, „ami nem öl meg, az erősít” mondják a triatlonosok, s a fél-ironman tényleg erről (is) szól. Külön gratuláció az ELTE hallgatók női csapatának, akik ARANYÉRMET szereztek az Egyetemnek, és Sztanyek Timinek a Pedagógus OB női győztesének!!
Kisköre számokban (Drommer Gyulával, Fröhlich Georginával és Sztanyek Timivel kiegészítve a csapatot):
Gyermek ranglista-futam (300/8/2)
- Székely Gellért 37:37 (19. hely)
- Székely Benedek 39:00 (újoncB 7. hely)
- Székely Kolos 48:00 (újoncB 12. hely)
Duna-Kupa nemzetközi verseny, sprint-futam (750/20/5)
a) Egyetemi és Főiskolás Országos Bajnokság - egyéni
- Juhász Hajnalka 2:03:18 (5. hely)
b) Egyetemi és Főiskolás Országos Bajnokság - csapat
- ELTE (Jámborné Csekő Éva, Juhász Hajnalka, Vanek Margit) (1. hely)
c) Pedagógus Országos Bajnokság
- Sztanyek Tímea 1:20:17 (felnőtt 1. hely)
- Preznánszky-Szabó Ditte 2:03:18 (senior 6. hely)
d) Nyilt futam
- Drommer Gyula 1:35:55 (senior2 12. hely)
Középtávú Országos Bajnokság /half-ironman/ (2250/80/20)
- Ács Viktor 5:20:30 (felnőtt 41. hely)
- Bérdi Márk 5:34:33 (felnőtt 53. hely)
- Dorner László 6:00:00 (felnőtt 71. hely, U23 13. hely)
- Székely Mózes 6:07:14 (senior1 19. hely)
- Kocsonya András 6:11:11 (felnőtt 75. hely)
- Ferenczi Balázs 6:13:17 (felnőtt 76. hely)
- Fröhlich Georgina 8 óra után (felnőtt 18. hely)
Ditte
Ez volt életem első igazi triatlon-versenye - megérte elmenni. Sprinttáv volt, tehát nem az a nagyon megerőltető, de mégis. A tó vize kicsit hideg volt, és persze egyáltalán nem olyan, mint medencében úszni. Kicsit elbizonytalanodik az ember, hogy jó fele is megy egyáltalán. A biciklí szintén nem volt könnyű - lévén először ültem versenybiciklin - másrészt igen erős oldalszél fújt. Így tekerni is nehéz volt, másrészt izgalmas volt, hogy vajon tudom-e tartani az irányt, vagy befúj-e az árokba. Ezen izgalmak után a futás már nem tartogatott semmiféle meglepetést. Fárasztó volt, de egyszer mindennek vége - így annak az öt kilométernek is, amit le kellett küzdeni. Célba érni csapattárssal együtt hatalmas öröm és megkönnyebbülés.
Hajni
A verseny célja számomra a szintfelmérés volt, hogy mennyit kell még fejlődnőm úszásban és kerékpározásban. Nos, a válasz: iszonyú sokat...Az időjárásra egy rossz szavunk sem lehetett, nem úgy a vízminőségre és a vízhőmérsékletre...Asszem kicsit átfagytam, és a mezőnyben kb. 3 sporttárs jött ki utánam a vízből. A biciklinél szintén óriási adag hátrányt összeszedtem, mindvégig csak az zakatolt a fejemben, hogy csak jussak el a futásig, akkor nem lesz gáz. De az első két számban nagyon elfáradtam, ezért nem maradt annyi erőm a futásra, amennyit szerettem volna, ettől eltekintve elégedett vagyok az eredménnyel, habár sokat kell még javítani a technikámon. Minden csapattársamnak gratulálok, asszem ez egy jó kis verseny volt, nem bántam meg, hogy nem a Fertő-tó kerülésre mentem...Dedicated to Ákos:)
Laci
Némi szorongással vártam a középtávot, mert mégis csak hosszú a táv, másfelől a nyílt vízben nem volt elég rutinom. Kíváncsi voltam arra is, hogy vajon milyen lesz a szervezés. Nos, ez utóbbi nem volt megfelelő színvonalú, a futást leszámítva a frissítés egyenlő volt a nullával. A viharos szél a futósapkámat valószínűleg elfújta, és a verseny után a talált tárgyak között nem volt. Hát a depó felügyelete is levizsgázott, és az eredménylista is elég gagyi (például semmi részidő).
DE lássuk a lényeget: a rajt előtt egy cseppet ideges voltam, mert már a mezőny bedepózott, és csekkolt, amikor én még a könyöklőmet szereltem a bicajra és állítottam a nyerget. Mindenesetre Hajninak nem kellett kidepóznia, én egyszerűen csak ráragasztottam a vázra az én rajtszámom. 1 perccel a rajt előtt felmázolták rám a 164-est, aztán irány a 21 fokos víz, neoprénben. A kezdeti bokszolás után ráálltam egy jó ritmusra, de a szél sokszor szinte dobált a vízfelszínen. 48 perc pancsolás után irány a depó, neoprén le, bukó fel. A bringán begyűjtöttem jó néhány embert, de viharos szél miatt jócskán kevesebbet mentem a reméltnél. Sokszor szinte hegyi fokozatokat használtam az ellenszélben, ráadásul a pulzusmérőm is megadta magát. Amikor megérkeztem a depóba, Márk már elkezdte az első futókörét. Úgy gondoltam, hogy innen már nem sikerül utólérni, és szép egyenletes tempóban haladtam, a bringán igyekeztem spórolni. Minden ellátópontnál frissítettem. Aztán lassan felzárkóztam, és végül a harmadik kör végén elmentem Márk mellett. A befutó után eléggé elfáradtam ,de a 05:20:30-as végeredménnyel teljesen elégedett vagyok, már csak azért is, mert ez volt az első komolyabb triatlonversenyem, másrészt azért, mert tudom hogy nem edzettem túl sokat.
Mindenesetre nekem nagyon megtetszett ez a táv, ahol tényleg 3 és nem 2 tusáról van szó. Itt nagyon fontos a kiemelekedő bringás teljesítmény, és persze a helyes visszatáplálás (1 PowerBar szelet, 1 fél banán, 1 PowerBar zselé + víz, dinnye). Ezúton gratuláció minden BEAC-os részére aki Kiskörén ott volt, külön Dorner Lacinak aki az első triatlon versenyén ment végig, 1 SPORT csokival és 1 palack vízzel.
Viktor
Gratulálunk a versenyzőknek!
2. Edzőtábor
Az edzőtábor tervezett időpontja: 2007. július 22 - augusztus 3-ig.
/akinek ez túl hosszú, ezen belül a preferált hét: júl. 23 - júl. 29-ig/
Az edzőtábor helyszíne: Balatonkenese
Szállás: 5 db 2 fekvőhelyes szoba + 2 fürdőszoba + korlátlan sátrazás a kertben
Ebéd: helyi menza 500 Ft/nap - felnőtt adagos gyermekétkeztetés vagy
fűzfői éttermi menü 570 Ft/nap - sportoló adag két menüből választható
Az edzés helyszíne:
Futás: Kenese futballpálya - füves, körbe 350 m, hosszabbik oldalai 100 m
+ hegyi futás a kenesei dombokon, vízparti futás Aliga v. Almádi felé
Úszás: Fűzfő Olimpiai Uszoda (kerékpárral 15p) - 50 m, feszített, nyitva 6-21, belépő 600 Ft/fő
+ Balaton - Közép-Európa egyik legszebb tava..., remek hosszú távú úszáslehetőségek (pl. egyik strandtól a másikig)
Kerékpár: síkvidéki a Balaton parton bármely irányban, hegyi a kenesei dombokon, ha kell, dűlőutakon, még hegyibb a Káli medence fel és le
+ helyben kerékpárszerviz és kölcsönzés - teljes körű és személyes/baráti szolgáltatás
Az edzésprogram összeállítását András vállalta, ha sokan jövünk, érdemes lehet ifjú és senior programot külön-külön összerakni.
Írjátok meg, mikor jöttök és mennyien, barátot/barátnőt is szeretettel várunk!
diespiter
3.Egyéb
Ditte mindenkit megkeres az Ironman egyéni és váltókkal kapcsolatban, július 20-ig kell véglegesíteni a nevezést és a részvételt.
4. Következő versenyek
|
Időpont |
Verseny |
Tusa |
Helyszín |
Előnev.! |
Honlap |
|
2007. július 15. |
sprint távú triatlon verseny |
triatlon |
Hatvan |
7. 6. |
www.zalaszam.hu/triatlon/vnaptar2007/kiirashatvanuj.htm |
|
2007. július 21. |
Balaton-átúszás |
úszás |
Révfülöp |
– |
www.balaton-atuszas.hu |
|
2007. július 21. |
TT sprint távú triatlon verseny |
triatlon |
Balassagyarmat |
7. 7. |
www.zalaszam.hu/triatlon/vnaptar2007/bgyar/paltri_inf.htm |
|
2007. július 21-22. |
Vuelta Kupa MTB OX OB |
kerékpár |
Zalakaros |
7. 10. |
www.matramaraton.hu/index.php?id=354 |
|
2007. július 22. |
IV. Zemplén Maraton |
kerékpár |
Bortó - Mád |
7. 14. |
www.zemplenmaraton.hu |
|
2007. július 29. |
X2S sprint tereptriatlon |
triatlon |
Eger |
– |
www.zalaszam.hu/triatlon/vnaptar2007/kiiraseger0729.htm |
|
2007. augusztus 4. |
TT sprint távú triatlon OB |
triatlon |
Fadd-Dombori |
Írta: Adminisztrátor
Hírlevél |
2007-07-13 14:22
Bejelentkezés 
|