Esemény: 17. Triatlon Nyílt, Gyermek- és Serdülő Ranglistaverseny
Idő: | 2010. július 3., 10:10 - 2010. július 3., 0:00 | |||
Naptár: | Triatlon verseny | |||
Helyszín: | Hatvan | |||
Leírás: | Versenykiírás: www.triatlon.hu/files/events/docs/Hatvan_2010.doc Eredmények: www.zalaszam.hu/triatlon/verseny/2010/hatvan/index.htm Sprint futam (750 m úszás, 20 km kerékpár, 5 km futás): Serdülő futam (500 m úszás, 12 km kerékpár, 3 km futás): Gyermek futam (300 m úszás, 8,1 km kerékpár, 2 km futás): Képek: Beszámolók:
korcsoportos VB-mezek (azt hiszem,) első nagyobb seregszemléjét rendezték tegnap Hatvanban. Voltunk jó páran a fekete ruhában. Elég nagy kihagyás után mentem el triatlonozni, de azért még nem felejtettem el teljesen, hogy megy ez a dolog, így például az indulás előtt pár perccel hirtelen ötlettel bekészítettem az SPD-cipőt is. A nevezésnél volt egy kis fejvakarás, mert a nevezési lapon öt karakter volt kihagyva a licencszámnak, amibe sehogy nem bírtam beírni a Dettitől kapott karakterláncot, még a betűk és a vezető nullák lehagyásával sem. A rajtszemélyzet ugyan ezen nem tudott segíteni, mert szemmel láthatóan nem értettek hozzá, de vigasztaltak, hogy licenc nélkül is lehet nevezni. Végül föléírtam és odanyilaztam.
– Az 505-ös rajtszám jó lesz? – kérdezte a lány az asztal mögött.
– Miért, lehet válogatni?
– Hát, van itt még egypár – mutatta.
– Akkor az 512-est kérem, mert az kerek szám!
A lány nagyot nézett.
– Kettő a kilencediken – mondtam. – Nem jártál informatikaórára?
– 1024! – vágta rá felcsillanó szemmel.
– Na látod, ez meg pont a fele.
– Tényleg, azon az órán pont ott voltam.
dáig tehát már előremozdítottam kissé az emberiség ügyét, nem keltem fel hiába. Hátra volt még a verseny. Túl sokat nem vártam magamtól, csak a VB-előverseny miatt mentem, de egyébként ez is a gyengébb távjaim közé tartozik, ahol általában nem megyek jó időket. (A gyengébb távjaim a sprinttől az ironmanig tartó versenyeket ölelik fel, szemben az ultratávokkal, ahol el sem merek indulni.) Az úszást a Mátravidéki Hőerőmű hűtőtavában rendezték, mindjárt a nagy kémény alatt. Még jó, hogy nem atomerőmű volt, mert akkor megijedtem volna az úszás közben a parton felharsanó szirénáktól. Még voltak mögöttem páran, amikor partra szálltam, de a depóban alighanem mind elhúztak mellettem. (Ha nem mondtam volna még, egy olyan versenyszámom van, amiben még az úszásnál, a kerékpározásnál és a futásnál is lassabb vagyok, és ez az öltözés.)
kerékpározást a Lőrinci-tó és Hatvan közötti úton rendezték (nem a 21-es, hanem a másik, kissé keletebbre), másfél körön, kissé szintes úton. A kerek számok ezúttal jobban feladták a leckét, mint a rajtban, ugyanis muszáj volt elmondanom az előttem haladónak, hogy milyen szép rajtszáma van (24 a másodikon), de ehhez a bolyozási tilalom miatt közben még meg is kellett előznöm. Végül a kétszeri oda-vissza futás következett részben a városi főúton lezárt sávban, részben pedig a Zagyva kezdetben füves-földes, az eső előrehaladtával azonban egyre sárosabb töltésén. Meg kell mondjam, ezúttal nem nagyon esett jól. Mármint a futás. Mert az eső igen. A frissítés sima víz volt a futópálya két pontján, bőségesen elegendő. A célban kisütött a nap, így addig sem kellett fázni, amíg a feladott csomagból egy száraz pólót megszereztem. Az eseményt banán, málnaszörp és gulyásleves zárta. A rendezés magas színvonalú.
Igazából azért mentem, hogy biztosítva legyen egy előversenyem, de a kiváló rendezés, a kapcsolódó városi kultúrprogramok, Budapesthez közeli hely és az igen kedvező ár/érték arány miatt (jól rendezett verseny, reklámpóló és gulyás nulla forintért) mindenkinek ajánlom.
Teknőc |
|||