13. Polythlon Hírlevél - 2007. augusztus 3.
1. Polythlon.elte.hu
Elkészült a honlapunk, s ha még van is néhány gyermekbetegsége, és nagyon hiányzik a képgaléria, már rengeteg információval feltöltöttük. Kérlek regisztráljatok, visszaigazolás után bejelentkezhettek az egyes versenyekre, s akkor tudjuk egymásról, ki hová megy.
A versenyek eredményeit és beszámolóit is itt tesszük közzé, kérünk küldjétek őket mielőbb, és olvassátok a többiekét, nagyon tanulságosak. A hírlevélben persze továbbra is összefoglaljuk az eltelt időszak sikereit, de míg itt néhány hetet várni kell, a honlapra azonnal kitesszük a híreket.
Ajánljátok másoknak is, legyen minél több látogatónk, és minél több lelkes tagunk.
mozes
2. Beszámolók
Július 15. vasárnap: Sprint távú triatlon bajnokság, Hatvan
Nos a hatvani versenyt főként rutinszerzésként kezeltem. A középtávú OB után azt hittem, hogy nem tartogat túl sok újat ez a táv, de tévedtem. Először is hiányzik a gyorsaságom (01:16:27), másodszor itt az úszásnak hatványozott jelentősége van, hiszen ha későn jössz ki, lekésed a nagyobb bolyokat. Szóval összességében elégedett vagyok magammal és a szervezéssel is, jó hangulatú verseny volt, sajnos a nagy meleg nem tett jót senki teljesítményének. Persze azért voltak kisebb gubancok (pl.: láncleesés). Ezúton gratulálok minden versenyzőnknek!
Viktor
Izgatottan vártam a Hatvani sprintet. A versenyt megelőző hetekben alaposan felkészültem úszásból, biciklizésből és futásból. De csak külön, igazi próbatétel volt mindezt egyszerre, egymás után teljesíteni. Egész nap borzasztó hőség volt. Már alig vártam hogy bemehessek a vízbe. 14:20 kor elúsztunk a rajtvonaltól. Az úszás jobban ment mint gondoltam. Tudtam tartani a tempót a mellettem lévőkkel sőt még előzni is tudtam. Próbáltam minél jobb helyet kifogni magamnak és kerülni a nagyobb vízi bunyókat, csatákat. Fokozatosan jöttem fel és hamar kiértem a partra. Gyorsan megkerestem a felszerelésem. Kitoltam a depóból és usgyi.
Még az úszást sem pihentem ki, de már is jött az újabb kihívás, 20 km bicikli. Zihálva, nehezen indultam el a tűző napon. Nagyon lassúnak éreztem magam. Azért sikerült beérnem egy bringást, bár csak azért mert szerelni állt le. Egyre többször nyúltam a kulacsért. A emelkedőket megmászva majd a lejtőn felgyorsulva próbáltam gyorsabb tempóra ráállni kevés sikerrel. A szembejövő bolyban Viktort véltem felfedezni. Jó pár km előnyük volt, ami nekem fényéveknek tűnt. Az első fordulót követően kaptam erőre mivel tudtam, hogy már csak kétszer ennyi és még egy kicsi van hátra. Innentől már folyamatosan pörgettem. Egymás után hagytam le a bringásokat. A következő fordítót elhagyva beért egy boly. Tartottam velük a tempót és a táv végéig próbálgattuk egymást. Nem volt egy erős boly.
Valamivel a boly előtt érkeztem a depóba. Cipőcsere spuri. Megint nehezen ment a váltás. 5km-t viszonylag gyors tempóban szoktam futni de 41min tekerés után ezt nem tudtam felmutatni. A depó kijáratánál mindjárt frissítettem és elkezdtem lassan gyűrni magam alá az aszfaltot. Az aszfalt után földúton folytattuk. Mintha még erősebben sütött volna a nap. A hőségben még 100m is soknak tűnt, nemhogy 5km. Minden frissítőnél megálltam. Az első kör végénél kicsit eltájoltam magam. Ugyanis a második fordítót alig találtam meg, egyszer meg rossz irányba indultam el. Nem baj, első versenyen belefér. A végére kezdtem összeszedni magam és már a meleg sem zavart annyira. A cél előtt Lacival lenyomtunk még egy vége hajrát. A jutalom, izoital meg fagyi. Valahogy a futás után nem kívántam a fagyit... Külön jó volt hogy a mezőnyben mindenütt lehetett polythlonos klubtársakkal találkozni. Ezúton is gratulálok minden résztvevő klubtársnak és külön köszönet a szurkolásért.
Dénes
A verseny célja számomra a szintfelmérés volt, hogy mennyit kell még fejlődnőm úszásban és kerékpározásban. Nos, a válasz: iszonyú sokat...Az időjárásra egy rossz szavunk sem lehetett, nem úgy a vízminőségre és a vízhőmérsékletre...Asszem kicsit átfagytam, és a mezőnyben kb. 3 sporttárs jött ki utánam a vízből. A biciklinél szintén óriási adag hátrányt összeszedtem, mindvégig csak az zakatolt a fejemben, hogy csak jussak el a futásig, akkor nem lesz gáz. De az első két számban nagyon elfáradtam, ezért nem maradt annyi erőm a futásra, amennyit szerettem volna, ettől eltekintve elégedett vagyok az eredménnyel, habár sokat kell még javítani a technikámon. Minden csapattársamnak gratulálok, asszem ez egy jó kis verseny volt, nem bántam meg, hogy nem a Fertő tó kerülésre mentem...Dedicated to Ákos:)
Laci
Eredmények
Újonc futam (100/8,1/0,5):
- Székely Benedek 21:05 (10. hely !)
Gyermek Ranglistaverseny (300/8,1/2):
- Székely Gellért 31:41 (11. hely !)
Sprint futam (750/19,7/5):
- Bérdi Márk 1:11:28 (férfi 9. hely !)
- Ács Viktor 1:16:27 (U23 7. hely !)
- Sztanyek Tímea 1:22:08 (női 3. hely !!)
- Székely Mózes 1:23:14 (senior1 12. hely)
- Dorner László 1:23:40 (U23 8. hely !)
- Arany Dénes 1:23:41 (férfi 23. hely)
- Tasnádi Tamás 1:27:51 (férfi 30. hely)
- Drommer Gyula 1:32:20 (senior2 12. hely)
- Preznánszky-Szabó Ditte 1:50:14 (senior1 10. hely)
Július 21. szombat: Sprint távú triatlon verseny, Balassagyarmat
Őszintén szólva a hatvani verseny jobban tetszett. Persze a chipes időmérés nem rossz dolog.
Összességében sikerült 3:30-at javítanom (01:13:10), bár kezdő szintről könnyű fejlődni. Sajnos a szoksosan gyenge úszás után a nagyobb bolyokat sikerült lekésnem, így gyakorlatilag egyedül tekertem le a 20 km-t. A futás jól ment, és bár a homokos földút kíméli az ízületeket, én kifejezetten aszfaltkoptatónak érzem magam. Ez egy X-terrasnak vagy Dorner Lacinak (tájfutás) jobban bejött. A víz egyébként inkább alkalmasabb volt termál célokra, mint úszásra (26-27 fok).
És végül annyit fűznék hozzá: úgy érzem, hogy nekem igazából a középtáv jobban bejön, és valószínűleg a sprintversenyeket inkább edzőversenyeknek fogom tekinteni (gyorsaság
fejlesztése) a későbbiekben. Ezúton gratulálok minden résztvevőnek a Polythlon csapatból.
Viktor
Újonc futam (100/4/1):
- Székely Benedek 15:29 (8. hely !)
Sprint futam (750/19,7/5):
- Ács Viktor 1:13:10 (férfi 52. hely, U23 14. hely)
- Székely Mózes 1:16:39 (senior 26. hely, sen1 18. hely)
- Dorner László 1:21:08 (férfi 58. hely, U23 15. hely)
- Preznánszky-Szabó Ditte 1:40:53 (senior 9. hely, sen1 3. hely!!)
Székely Gellértet sajnos kiütötték a nyeregből a biciklis táv vége felé, így két sérültje lett a Polythlonnak: Gellért, aki mentőautóban kötött ki és a bicaj, ami a szerelőnél. Szerencsére súlyosabb baj nem történt. Sebei begyógyultak és Faddon újra rajthoz áll.
Július 21. szombat: Zalakaros Középtávú Maraton (45 km, országúti), Zalakaros
40 fokos melegben és teljes szélcsendben állt be a rajthoz az a 160 elszánt kerekes, akik az első Zalakaros Spa Kerékpáros Fesztivál országúti maratonján a 45 vagy a 90 km-es távon vállalták a megmérettetést. Az útvonalat a szervezők Kis-Balaton körül vezették, a 45 km-es távot teljesítőknek egy, a 90-es távot választóknak két kört kellett megtenniük. A 45 km-es kör ravasz pályának bizonyult: 39 km többé-kevésbé sík terep után az utolsó 6 km-en Zalakaros belterületén három komoly „dombot” kellett leküzdeniük a versenyzőknek.
Ami mármost a konkrétumokat illeti: az ELTE-t Princzinger Péter képviselte, a 45 km-es távon 1:28:30-as időeredménnyel ért célba, ami abszolút 31., korcsoportjában 8. helyezést jelent. Az eredményt PP az alábbiakkal kommentálta:
40 fokban kerékpározni önmagában öröm, főleg úgy, hogy
1. a rajtot majdnem lekéstem, épphogy odaértem, nulla melegítés
2. az egyik kulacsomat az első mozdulatnál elvesztettem, de a másik sem sokat segített, valahogy rosszul kevertem be az izotóniás cuccot, olyan édes és ragadós lett az egész, hogy inkább nem is frissítettem az egész táv alatt, hogy össze ne ragadjon a szám…
3. összeállít egy kb. 10 fős sor, aminek a tagjai kb. olyan erőben voltak, mint én, de hamar kiderült, hogy a 10-ből csak 3-an vagyunk hajlandók vezetni, agy mi 3-an váltogattuk egymást elöl
4. a végére majd’ elpusztultam, a harmadik emelkedőn komolyan kezdtem foglalkozni a bolygó elhagyásának gondolatával, és nagyon bántam, hogy nem írtam végrendeletet J”
A Vueltás szervezésre nem lehet panasz: A „kör” – elsősorban a végére betett három „hegyi menetnek” köszönhetően – izgalmas feladatot jelentett, az útvonalat végig szakszerűen biztosították, a távon több helyen és a célban is gondoskodtak frissítőről, az útelágazásokban, kereszteződésekben, illetve a veszélyesebb kanyarokban pontos irányjelző táblákkal, burkolatfestéssel és segítőkkel találkozhattunk.
- Princzinger Péter 1:28:31 (absz. 31. hely, Master1 8. hely !)
Július 21. szombat: 19. Zalakaros Kupa - Groupama XCO Magyar Bajnokság, Zalakaros
MTB Olimpiai Cross Magyar Bajnokság - Középtáv (24km, 700m szint)
- Horváth Zsolt 1:30:40 (felnőtt 9. hely !)
Július 21. szombat: IV. Zemplén Maraton, Bortó-Mád
Sohase szerettem igazán a Zemplén Maraton pályáját. Ha ránéz az ember a szinttérképre, egyáltalán nem ijesztő, sőt barátságos, ráadásul 30 km nem is egy nagy táv. Ez éppenséggel igaz, de már évek óta kb. annyi idő alatt teszem meg ezt a 30 km-t, mint a Bükk Maratonon az 55-öt... nem véletlenül :). Mindenhol nagyon rossz az út, alig lehet haladni, és ez a lejtőkre is igaz: gyakoriak a mély, keskeny nyomvályúk, plusz a nagy kövek. DH-s alkatoknak, bátor embereknek ideális, nekem nem.
Előző nap értem haza Bécsből kb. 7 órányi vonatozás, némi késés után kb. 22:20-kor. Másnap reggel 7-kor már indultam is otthonról, de már csak Szerencsig kellett vonatoznom. A verseny eléggé felemásra sikerült. Elég jól kezdődött, de végül nem sikerült túl jól. Az időjárástól nagyon féltem - utólag elmondhatom, teljesen jogosan -, mert a forróságot, tűző napsütést nagyon nem bírom. "Szerencsémre" kb. 30-35°C lehetett az egész versenyen, és mivel nagyrészt irtáson haladtunk, ezért jóformán végig a tűző napon tekerhettünk - fel is adták jó sokan, egy embernek még infúziót is adtak - igazából inkább az lepett meg, hogy csak egynek.
A rajt jól sikerült. Nem volt kedvem elölről indulni, kb. középen voltam, de mivel előttem elég lassan indultak az emberek, az első kanyarban és az első néhány száz méteren jó párat megelőztem. A 3-4. kilométer környékén egy jó kis emelkedő van - szőlők között megyünk fel -, elég meredek. Ilyenkor mindig meg szokott lepni, hogy alapjaiban véve milyen gyengék az emberek - köztük végül is én is -, és hogy mennyire nem bírják az emelkedőket. Viszonylag gyorsan felértem rajta, a napsütés nagyon nem esett jól már ekkor se. Valamikor ekkortájt kezdett el nagyon fájni a hasam. Majdnem fel is adtam miatta. Változó intenzitással fájt kb. a 9-10. kilométerig, utána szerencsére elmúlt. Mivel merev villás géppel mentem (a magamén kívül még 2-3-at láttam teleszkóp nélkül), a lefelék nagyon nem estek jól, ott sokan előztek meg, őket többnyire a felfeléken utolértem. Szerencsére nem olyan sokára egy rövid műutas lejtő jött, annak nagyon örültem, ott én is előzgettem. A frissítőponthoz (kb. 13,5 km) értem kb. 52 perc alatt, ekkor abszolút reálisnak tűnt a 2 óra körüli célbaérkezés. De a végére nagyon elfáradtam, és a meleget is nagyon rosszul viseltem. Ráadásul meghosszabbították, kicsit "izgalmasabbá" tették a pályát - a régi pálya utolsó néhány kilométerén már csak lefelé kellett volna menni betontömbökön (a szőlők között) a célig, ehelyett inkább betettek még egy-két hosszabb emelkedőt, és egy nagyon meredek, kanyargós lejtőt. A célbaérkezés után egy darabig kifejezetten rosszul éreztem magam, de az is elmúlt szerencsére. Utólag már persze minden szép, és örülök neki, hogy idén is voltam.
Aminek viszont örülhettem, hogy a legjobb barátom, Zay Dávid megnyerte a rövidtávot, a barátnője, Rencsi Márta - szintén jó barátom, tavaly megnyerte a saját kategóriáját - pedig kategóriájában a 2. lett. Az pedig fontos volt számomra, hogy idén is megelőztem (kb. 8 perccel), nem csak tavaly :).
Tibi
Kismaraton (30 km, 750 m szint)
- Borsós Tibor 2:30:12 (felnőtt 22. hely)
Július 28. szombat: Öbölátúszás, Balatonfüred
Tavaly Mitrócsák Lacival és Kocsonya Andrissal indultunk el Füredre, az Öbölátúszásra, de a rossz idő miatt elhalasztották, így nem tudtunk úszni. Idén vártam már: napfény, tiszta víz, kellemes időtöltés. Szinte az utolsó csoporttal indultam el, 14 óra körül. A víz alig hullámzott, így csak az iránytartással kellett "bajlódnom", amin egy ilyen 3,5 km-es távon súlyos 100 méterek múlhatnak. Végig jól éreztem magam, talán csak a szemüvegem volt a kelleténél szorosabbra állítva. Úszás után jött a jól megérdemelt sült hekk, aztán a pihenés a vasárnapi tereptriatlonra.
Márk
- Bérdi Márk 1:08:35 (férfi 105. hely, korcsop. 9. hely !)
Július 28. szombat: Balatonátúszás, Révfülöp-Balatonboglár
A Balatonátúszást teljesítették (5,2 km):
- Zánkai András 1:38:05 (136. hely !, 14x, legjobb idő: 1:33)
- Székely Mózes 2:03:24 (779. hely, 1x)
- Köblös István 2:14:03 (1340. hely, 3x, legjobb idő: 2:14)
- Juhász Hajnalka 2:36:15 (3087. hely, 4x, legjobb idő: 2:36)
- Sélley Éva 2:47:28 (3936. hely, 1x)
Július 29. vasárnap: X2S sprint tereptriatlon, Eger
Nekem ez volt az első sprint-távú tereptriatlonom. Eger mellett, egy víztározóban volt az úszás, körülötte pedig a bicikli és a futás. Az úszás kétkörös volt, különösebb extráktól mentes. A bringapálya könnyebb volt, mint a visegrádi, cipelős rész nem volt, nagyon szép helyeken mentünk és a pályát is pontosan kijelölték. A futásra nagyon rányomta a bélyegét, hogy frissítő nem volt... Igaz, csak 6km-es kör volt, de ebben a melegben, terepen elkélt volna legalább egy kis víz.
Márk
Nekem nagyon sokat jelentett a “hazai pálya” előnye azaz hogy tavaly már mentem ezen a versenyen. A szervezők azért megpróbálták kicsit elvenni ezt az előnyt egész jól sikerült, becsempésztek két szőlődűlőt meredek kapaszkodóval a futópályába.
Egyébként nemcsak az egész tereptriatlon mezőny nőtt duplájára a tavalyihoz képest az elte-xterra szakág is jelentősen felduzzadt. Már 4 versenyzővel álltunk rajthoz. A befutás sorrendjében: Zsolt, Márk, és hiába vezettem még a bringa végén a terepen újonc Dénes iszonyú tempójú futással bejött csapat harmadiknak kb. 2 perccel megelőzve. Ennek ellenére még én is jó időt mentem 1.57-el. Zsolt 1.37 körül újra 5. helyet csípett meg ami sajnos a kategóriák összevonása miatt nem ért érmet (bár a váltócsapata aranyat kapott) de a pontversenyben a végén még sokat fog érni.
A 33-fokos hőségben nagy filing volt a verseny utáni szokásos szieszta az úszó-tóban…
Balázs
Sprint táv (700/18/6) - egyéni:
- Horváth Zsolt: 1:37:35 (férfi 5. hely !!)
- Bérdi Márk: 1:52:54 (férfi 23. hely)
- Arany Dénes: 1:55:48 (férfi 28. hely)
- Ferenczi Balázs: 1:57:52 (férfi 32. hely)
Sprint táv (700/18/6) - váltó:
- Bringabanda (Horváth Zsolt, Dobos Ferenc, Suppan Márton): 1:30:38 (1. hely !!)
Gratulálunk a versenyzőknek!
3. Edzőtábor
Sokak közreműködésének, szervezésének és jóakarásának segítségével kemény, de jó hangulatú edzőtábort sikerült tető alá hoznunk.
Nagy örömünkre többen is eljöttetek! Az idő is nekünk kedvezett!! Úszóedzések a balatonfűzfői Olimpiai uszoda feszített víztükrű medencéjében folytak többnyire, de a Kisköréhez hasonló balatoni hullámzást (ami miatt elnapolták a Balaton-átúszást) is többször kipróbáltuk edzés keretében.
Mózes, András és Zsolt jóvoltából (az edzéstervet lásd http://polythlon.elte.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=19&Itemid=32) kellően lefáradt a társaság. Voltunk nagyobb lélegzetvételű biciklitúrán, rendeztünk dupla-duatlon gyakorlást kétszer is, volt egyórás futás esőben, valamint hajnali futások rekkenően meleg pitymallatkor.
A futóedzések alapvetően tereptriatlon-gyakorlásnak vagy alapozásnak is beváltak, mert a kenesei focipálya körüli kitaposott füves területen tartottuk (a szomszédban teniszező „sportemberek” és sportemberek sokszor beájultak az edzéseink láttán).
Muszáj itt leírnom, mert tényleg sokat köszönhetünk nekik: a fűzfői Niké és Susogó étterem jóvoltából igazán korrekt áron nagyon kiadósakat ebédeltünk, és hála rugalmasságuknak, az sem jelentett gondot, hogy a társaság létszáma folyamatosan és előre nem tervezhető módon fluktuált, ill. technikai okok miatt néha az ebédek helyszínét is hirtelen kellett átvariálni. Köszönet az étterem munkatársainak még egyszer mosolygós türelmükért. Pataki András barátunk és szabadidős sporttársunk fáradhatatlanul és messzemenő segítőkészséggel azon volt, hogy meggyötört ill. sebesült bringáinkat karban tartsa.
Aki pedig vasárnapig maradt, annak még a kenesei nyári ünnepi programokban is volt része (egyebek mellett személyesen találkozhatott fáklyás beszélgetésen Xavérral, miután fergeteges koncertjét végighallgatta a helyi református templomban, ahol a rá jellemző rendhagyó módon nemcsak egyházi zenét játszott, de egy fergeteges Ravel: Boleróval valamint az Operaház fantomjának egy betétjével is elkápráztatta a közönségét és Hajnival minket – s bár utána egy perc alatt bőrig áztunk a hazáig tartó 5 perces úton, Hajni szerint is megérte).
Remélem, jövőre még többen leszünk!
Ditte
Nekem már az edzőtáborba való leutazás is egy edzés volt. Mivel biciklivel mentem le. Vasárnap délutánra értem Papkeszire. De a java még csak ezután kezdődött. Reggeli futás, majd ezután biciklizés, úszás és a nap vége felé futó edzés, ill. kerékpáros technikai gyakorlatok. Utóbbinak nagy hasznát vettem az első X terra versenyemen. Nekem a biciklitúra tetszett leginkább az amit az uszodáig ill. az étteremig tettünk meg. Különösen az a része tetszett, ahol egy erdőbe vájt bicikliúton haladtunk végig. Nagyon hangulatos volt. Mindezt Mózesékkel, Zsolttal, Lacival, Hajnival, kilenc fős (kisebb "critical mass") kerékpáros oszlopot alkotva tettük meg. A legjobb táborozó idő volt. Szikrázó napsütés, megfelelő hőmérsékletű Balaton. Az edzések között gasztronómiai túrára mentem a Katica pékségbe és a strand fagyizóba. Itt töltöttem fel a szénhidrátraktáraimat is. Amire szükségem is volt, mert csütörtök reggel indultam haza, naná hogy biciklivel.
Dénes
Jó volt a nyár közepe felé edzőtáborban felfrissülni – elfáradni, mikor már nincsenek nagyon közös edzések. Újabb löketet ad az embernek, hogy még intenzívebben folytassa tovább a készülést egyéniben. Izgalmas volt az a pár nap, amit lent töltöttem számos okból is, pl. sikerült ízelítőt kapnom, hogy milyen is egy duatlon-edzés, a megszokott futópályán kívül más terepen edzeni, és újra meggyőződni arról, hogy az élővíz más, mint a medence.
Azon kívül, hogy egy-egy edzés után kellemesen elfáradtam, volt időm feltöltődni a köztes időben, ami azt hiszem meglehetősen fontos az optimális edzés-pihenés arány eltalálása szempontjából. Emellett még volt idő egy kis kikapcsolódásra is, tehát az edzőtáborban töltött napok úgy érzem hasznosan teltek.
Hajni
4. Rendhagyó archív beszámolók
Ezt most olvastam a Red Bull honlapján: Egy Ironman-re a speciális készülődés az valami agysebészeti beavatkozással vetekedő ...
Az egyik beszámoló a tavalyi fonyódi középtávról (half-ironman) készült, egy akkori debütánstól. A hosszú anyagot elolvashatjátok a honlapon a tavalyi versenyeknél (http://polythlon.elte.hu/index.php?option=com_eventlist&Itemid=43&func=details&did=133), itt pedig egy rövid részlet ízelítőül:
„Szóval a teljesítés. A gondok valahol itt kezdődtek. (Tudom, hogy „a triatlon a futással kezdődik”, de egy zöldfülűnek még ez is eshet korábbra.) A kerékpár 50. kilométerénél a puha talpú cipőben bedurrant a lábfejem [lásd: keménytalpú bicajos cipő], a combjaimba éles fájdalom nyilallt a szokatlanul hosszú terheléstől [lásd: edzeni kell kerékpárra (is)], s az „egyszálfürdőgatya” (ami bőven elegendő volt a rövidebb távokon) itt nem szolgáltatott segítséget alsó felem védelmében [lásd: betétes bicajos nadrág]. A derekam, és attól lefelé mindenütt fájt [lásd könyöklő a kormányra]. Gondoltam, leszállok, betolom a verdát, és befejeztem (vagy ha ez túl égő, akkor hivatkozhatok is vmi mondvacsinált műszaki problémára). Hoppá, viszont azt ígértem a gyerekeknek, hogy az úszáson és a kerékpáron mindenképpen végigmegyek, nyavalyás 30 km már csak nem fog ki az adott szavamon. Így hát maradtam, és összeszorított foggal küzdöttem az utolsó fordítóig. Innen még 20 km. De az utolsó szakaszon már szinte senki sem jött szembe, még hölgyek se, a rendezők már engedték az autókat. Nem érdekelt, nem állok meg, ha belehalok sem – végül a depóba úgyis vissza kell menni, s ha csak 20 km/h-val haladok is, még mindig gyorsabb, mintha tolnám. Ideologizáltam a szenvedést, pedig valójában azt gondoltam, ennyi is szép volt, nem kéne erőltetni (másként fogalmazva, legközelebb edzeni is kellene, mielőtt versenyre adja az ember a fejét).”
A másik beszámoló a tavalyi Ironmanről készült, s ha az előzőről azt mondtuk hosszú, akkor ez már maratoni. De talán érthető is. Az anyag itt olvasható (http://polythlon.elte.hu/index.php?option=com_eventlist&Itemid=43&func=details&did=131), és ebből is idézünk egy rövid részt:
„Este 7-kor ünnepélyes megnyitó keretében ismertették a szabályokat és bemutatták a pályát, minden kérdésre válaszoltak. Az elején felállították a korábbi évek ironman-győzteseit, és azt kell mondjam, hogy ez az egyik szép ebben a sportban, hogy fel sem ismernéd őket az utcán! Pont olyanok, mint bármely – persze nem elhízott – normális ember, hiszen ez a sport – abszurdnak tűnő kihívása ellenére sem deformálja még a legjobbakat sem, és nem is kívánja meg, hogy extrémeknek nézzenek ki. Külön jól esett, hogy ezután kiemelten üdvözölték az elsőként próbálkozókat, fel is álltunk, és jól megnéztük egymást, meg persze irigykedve azokat, akik ülve maradtak, tehát már tudják „mitől döglik a légy”. Még megtudtuk, hogy akik sikerrel célba érnek – de csak azok – spec. „finisher” feliratú pólót fognak kapni, amivel a vasárnapi eredményhirdetésen megjelenhetnek. Ez utóbbi talán még a versenynél is felejthetetlenebb hangulatáról már annyi félét hallottam, de most sem árulta el senki, mi is fog ott történni. Sokáig nem maradtunk, usgyí vissza aludni. Már aki bír – nekem például nem ment, talán ha 2-3 órát szunyókáltam végül, pedig becsülettel próbálkoztam.”
5. Következő versenyek
http://polythlon.elte.hu/index.php?option=com_eventlist&Itemid=29
|
2007. augusztus 4. |
TT sprint távú triatlon OB |
triatlon |
Fadd-Dombori |
7. 27. |
www.zalaszam.hu/triatlon/vnaptar2007/kiirasfadd.pdf |
|
2007. augusztus 4-5. |
Bükk MTB Maraton MK |
kerékpár |
Eger |
7. 21. |
www.3x2s.hu/dev/index.php?option=com_content&task=view&id=182&Itemid=148 |
|
2007. augusztus 18. |
X2S sprint tereptriatlon |
triatlon |
Nőtincs |
– |
Írta: Adminisztrátor
Hírlevél |
2007-08-04 01:25
|
